Pál István Szalonna és Bandája

Pál István „Szalonna” 1980. június 6-án született Kárpátalja egyik leggyönyörűbb vidékén, a máramarosi hegyek tövében, Visken. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene/zene gyönyörű világába. István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek. Miután sikerült elsajátítani a hegedülés technikai alapjait, édesapja elvitte Murzsa Gyulához a szomszédos faluba, akitől a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget.

Miután szülőföldjéről elköltöztek, a középiskolai tanulmányait a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1995-ben került Budapestre. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója 2010-ben lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját. A Galga zenekar tagjaként évekig tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes zenészeivel megalakította saját bandáját, melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig a többszörös eMeRTon díjas Herczku Ágnes volt, most Pál Eszterrel, István húgával dolgoznak együtt.

Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek már. Három nagylemezt jelentettek meg, az Örömzenét, az Útravalót és a Népzene a Kárpát-medencéből című albumokat. Külföldi koncertjeik nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb köztük Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek. Saját bandája és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara mellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége nemcsak népzenei, világzenei formációknak – mint a CimbaliBand vagy a Csík Zenekar –, hanem olyan sikeres könnyűzenei együtteseknek is, mint a Kispál és a Borz.

A muzsikálás mellett rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, ma már az ország egész területéről vannak tanítványai, nyaranta pedig immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival, kollégáival karöltve. Több nagynevű külföldi egyetem vendégprofesszora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja-szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét, hiszen Rahótól Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. Nevéhez fűződik a „Muzsikáló Magyarország” elnevezésű program, mely az éttermi cigányzenekarok tovább élesének folytonosságát szolgálja.